Minden, amit tudnod kell a tanulási zavarokról: Szakértői tippek
Az olyan tanulási zavarok, mint a diszlexia és diszgráfia befolyásolhatják a gyerekek iskolai eredményeit. PaedDr. Bleščáková Alexandra ebben a cikkben tanácsot ad, hogyan fedezhetőek fel a tanulási zavarok jelei és milyen lépések segítenek a gyerekek hatékony támogatásában.
Melyek a leggyakoribb tanulási zavarok a gyerekeknél és hogyan jelentkeznek?
A leggyakoribb tanulási zavarok közé tartozik a diákoknál a diszlexia, diszgráfia és diszortográfia, amelyek problémát okoznak az olvasásban (konkrétan az olvasás technikájában, a szövegértésben és a szöveggel való önálló feladatok elvégzésében), az írott betűk olvashatóságában és az írott szövegek hibásságában. Néhány esetben az imént említett zavarok mellé csatlakozik a diszkalkulia is, ami a matematikával kapcsolatos problémákat jelenti.
A tanulási problémák magas aránya kapcsolódik az iskolaérett gyerekek logopédiai problémáival, valamint figyelemzavarral vagy viselkedészavarral (ADHD, ADD).
Egyre jobban előtérbe kerülnek hiányosságok a fonetika, vizuális érzékelés, térbeli tájékozódás, intermodális kódolás, szerialitás és magasabb kognitív folyamatok (emlékezet, gondolkodás) részleges funkcióiban.
Hogyan vehetik észre a szülők, hogy gyermekük tanulási zavarral küzd?
Mivel a fejlődési rendellenességek örökletesek, magas kockázatot jelentenek azok a családok, amelyekben már előfordultak tanulási problémák (vagy akár diagnosztizáltak) más családtagnál is. Nagyon fontos továbbá a gyermek személyes kórtörténete (a terhesség kimenetele, a szülés, vagy esetleges szülési komplikációk, amelyek hatással lehettek a központi idegrendszer fejlődésére).Fontos figyelembe venni a gyermek pszichomotoros fejlődését összességében - mikor és hogyan kezd el felülni, mászik-e négykézláb, hogyan fejlődnek a durva- és finommotoros készségei. Érdeklődik-e a rollerezés, biciklizés, mászókázás, korcsolyázás iránt és milyen sikeres bennük. Milyen kapcsolata van a rajzolással, kifestőzéssel, vágással, ragasztással. Képes-e kirakózni, legózni vagy építőkockázni. Megkülönbözteti-e a saját teste és a környezete jobb és bal oldalát, valamint hogyan tud a környezetében tájékozódni.
Nagy figyelmet kell fordítani a gyermek beszéd- és kommunikációs készségeire - mikor kezd el szavakat mondani és egyszerű mondatokat létrehozni, milyen a kiejtése, szókincse, kifejezése, beszédértése.
A későbbi tanulási problémák jelentős mutatója lehet az is, mennyire motivált a gyermek az iskolai tevékenységekre:
- Könyveket nézeget, érdeklődik a betűk és számok iránt, kérdez az ismeretlen dolgokról, gondolkodik róluk, szeretné őket megérteni, beszél róluk…,
- Milyen hosszan tudja egy bizonyos tevékenység lefoglalni (elszaladozik tevékenységek közben, folyamatosan megszakítgatja a tevékenységeket, több dolgot csinál egyszerre…),
- Milyenek a gyermek akarati és erkölcsi vonásai (befejezi az elkezdett tevékenységet, keresi a kialakult problémák megoldását, képes segítséget kérni és elfogadni azt…).
Mik azok az első lépések, amelyeket a szülőknek meg kellene tenniük, ha gyermeküknél tanulási zavart észlelnek?
A leggyorsabb és legelérhetőbb megoldás azon szülők számára, akik esetleges tanulási zavart gyanítanak a gyermeküknél az osztályfőnökkel való kommunikáció. Ő tovább terelheti őket az iskolai segítő/támogató csapatba (ha az iskolának van ilyen) és a szülő elbeszélgethet a gyermekénél felmerülő tanulási problémákról az iskola pszichológusával és speciális pedagógusával.
Az iskolai segítő csapat (a szülő/jogi képviselő beleegyezésével) első és másodfokú támogató intézkedéseket javasolhat, amelyek tekintettel lennének a gyermek egyéni oktatási és fejlesztési igényeire (pl. célok, metódusok, formák és hozzáállások megváltoztatása az oktatási folyamatok során). A szülő ezután írásban kérvényezheti az iskola igazgatóját a támogató intézkedések bevezetésére gyermekénél a nevelési és oktatási folyamatok során egy megbeszélt időszakon keresztül.
Abban az esetben, hogy a támogató intézkedések bevezetése nem elegendő, a szülő gyermekével felkereshet bármilyen tanulást segítő központot, ahol a gyermek szakpszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálaton esik át. A szakvizsgálatok eredménye alapján a gyermeknél diagnózist állítanak fel, harmad és negyedfokú támogató intézkedéseket javasolnak, ajánlatot adnak a legmegfelelőbb oktatási formára és a gyermek akár ambuláns terápiás ellátásba is kerülhet az adott intézményen belül.
Néhány esetben a szülőnek egyéb kiegészítő szakvizsgálat elvégzését is ajánlhatják gyermekével - pl. logopédiai, neurológiai, pedopszichológiai vagy akár szemorvosi, fül- orr- gégészeti vizsgálat és hasonlók.
Léteznek konkrét játékok vagy tevékenységek, amelyek ajánlottak a tanulás segítésére ilyen zavarokkal küzdő gyermekeknél?
A tanulási zavarok mellett nagyon fontos olyan játékok és aktivitások bevezetése, amelyek az alábbiakra fókuszálnak:
- Fonetika gyakorlása - szavak szótagolása, szótagok számának meghatározása egy adott szóban, megadott szótagok kiválasztása, hosszú és rövid szótagok meghatározása, a szavak első és utolsó magánhangzójának megtalálása, a szavak felosztása magánhangzókra, rímek alkotása,
- Vizuális érzékelés - képek közti különbségek keresése, képek összehasonlítása, képek összeillesztése, nem egész képek kiegészítése, kirakózás,
- Beszéd - képekről való beszélgetés, történetek kitalálása, kérdések megválaszolása, nyelvtörők, könyvek lapozgatása és olvasása, nyelvi érzék fejlesztése (a helyes szótagolás, időzítés, fokozás),
- Emlékezet - memória játékok, versecskék tanulása, szavak ismétlése, 3 vagy több feladat elvégzése szóbeli utasítások szerint,
- Figyelem - tárgyak csoportosítása, képek összehasonlítása, különböző kitöltős, keresős és kihúzós feladatok, mesék hallgatása.
Vannak ajánlásai olyan konkrét módszerekre vagy megközelítésre, amelyek beválnak a tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel való munka során?
Az olvasás alatt ajánlott a közös olvasás (a felnőtt egyszerre olvas a gyermekkel) és a váltott olvasás (szavak vagy egész mondatok utáni váltott olvasás szülő és gyermek közt). Ha nagyon sok szöveg vár olvasásra, ajánlott a szöveg felolvasása szülő által (a gyermek hallgat és közben figyeli a szöveget) és több idő szánása a szöveggel való munkára. Idősebb gyermekeknél a szöveg feljátszható diktafonra és a gyerekek hallás alapján tanulhatnak (elindíthatják, megállíthatják, igény alapján tekerhetik a felvételt).
Az írott betűk olvashatósága miatt érdemes különböző grafomotoros gyakorlatokat bevezetni, speciálisan kialakított írószereket (pl. háromoldalú írószerek), segédvonalas füzeteket (segédvonalas alátétet) használni. A gyermek megtanulhatja a Comenia Script praktikus betűtípus alkalmazását, írhat nyomtatott betűvel vagy az idősebb gyerekek használhatnak az íráshoz notebookot.
Problémákra a grammatikai szabályok követésében ajánlottak a képi tollbamondás és kitöltéses feladatok, valamint kompenzációs segédeszközökkel való munka (grammatikai szabályzatok, szótárak). Jobban kell fókuszálni a teoretikus tudásra, lehetővé tenni a gyermeknek a szóbeli feleletet és az írásbeliket főleg tartalom szerint értékelni.
A matematikai problémáknál ajánlott nagyobb mértékben dolgozni a véleménnyel és képzelőerővel, a matematikai kifejezések (pl. több/kevesebb, előtt/után, szor/ször) és matematikai jelek (számok, jelzések, egyenlőtlenség) megértésére összpontosítani és fejleszteni a logikus gondolkodást.
Milyen típusú, például oktató játékok a legmegfelelőbben tanulási zavarral küzdő gyermekek számára?
Különböző kiadók, civil egyesületek, magán tanácsadói létesítmények vagy specialisták léteznek, akikhez közel állnak a tanulási zavarokkal élő gyerekek és akiknek hála a mai piacon megannyi oktató segédeszköz és anyag megtalálható, amelyek alkalmasak a speciális oktató és nevelő igényekkel rendelkező gyerekekkel való munkára.
Hogyan segítheti a játék a gyerekek oktatását és javíthatja az iskolai teljesítményt?
A szórakozás és játék a legmegfelelőbb módja a tanulási zavarokkal rendelkező gyerekek fejlesztésére. Olyan objektív okok miatt, amelyek hátráltatják az oktatást, pont ezek a gyerekek vannak rossz kapcsolatban a tanulással és más intellektuális tevékenységekkel. Sokszor élnek át csalódást sikertelenségből kifolyólag, kritikának és gúnynak vannak kitéve, összehasonlítják őket más gyerekekkel és nem képesek megfelelni a környezetük elvárásainak.
Pont a játékos tevékenységek segítenek elvonni a figyelmüket a problémákról, motiválni őket, hozzájuk közel álló módon tanulni, megfelelő tempóban és olyan célokat kitűzni a tevékenységek alatt, amelyek számukra is elérhetőek, elvégzésük közben pedig értékelve van az igyekezetük.
Van valami, amit azoknak a szülőknek üzenne, akiknek a gyermekük tanulási zavarral rendelkezik?
A mai világban már nagyon sok elérhető információval rendelkezünk (szakirodalom tényekkel alátámasztott információkkal, média, közösségi háló) a tanulási zavarok okairól és jeleiről, elérhető számos diagnosztikai vizsgálat a korai felismerés és helyes diagnózis érdekében, stimulációs program a részleges hiányok kezelésére és megbízható módszer a tanulási zavar jellemzőinek enyhítésére.
A tanulási zavarral küzdő diákok oktatásával részletesen foglalkoznak a jogszabályok is. Figyelembe veszik az ilyen diákok speciális oktatási igényét, nem csak az általános iskolában való oktatás, de a középiskolai tanévek alatt is. Mindemellett, ha a tanulási zavarral küzdő diákok kellően jó tanulmányi előfeltételekkel rendelkeznek, jól motiváltak és kitartóak, ugyanúgy végezhetnek főiskolát vagy egyetemet, mint bármely egyéb diák.
Ezért a szülők ne halogassák a pedagógusokkal vagy szakértőkkel való együttműködést az iskolán belül, vagy más létesítmény segítségével (pl. logopédus, neurológus, pedopszichológus…).
A tanulási zavarok okainak és jeleinek a megértése, a megfelelő támogató intézkedések beállítása a gyermek speciális oktatási igényeinek megfelelően, minden érintett (gyermek, szülő, tanár) időben való szakszerű ellátása és támogatása segít a tanulási zavarral küzdő gyermek erős oldalainak fejlesztésében, az önbecsülés és önbizalom növelésében, lehetséges pszichoszomatikus problémák (fejfájás, hasfájás, rosszullét, gyenge immunrendszer) és érzelmi problémák (tehetetlenség, kétségbeesés, szorongás, depresszió) megelőzésében és a szocializációs készségei javításában (barátságok kialakítása, a csoportokba való beilleszkedés és a társadalom teljes értékű egyén státuszának kialakításában).
